Identity Fashion Coach, Személytervezési tanácsadó és szakértő program

IFC- IDENTITY FASHION COACH

Life designer, business designer

Személytervezési tanácsadó és szakértő

Jogvédelem alatt álló
képzési program és tanácsadói szolgáltatás

Coaching és ontológiai designgondolkodás

---

Képzési projektjeink >>

Nem pszichoterápia. Tervezői gondolkodás, mely a mérnöki tudományok, közgazdaságtan, biológia és a filozófia többezer éves hagyományait integrálja.

Alkotórészek: beszédaktus elmélet, egzisztencialista filozófia, a megismerés biológiája, információfilozófia, kognitív nyelvészet, tervezői gondolkodás, alkalmazott ontológia, mesterséges intelligencia-kutatás, elmefilozófia, művészetfilozófia.

IFC SZELLEMI FORRÁSAI

Alapok: források és megközelítések

---

Az ontológiai alapú tervezői gondolkodásra (ontológiai designgondolkodás) épülő IFC egyik szellemi forrása, Dr. Fernando Flores, aki eredendően mérnök, illetve gazdasági miniszter volt Chilében, majd kényszerű, az USA-ba történt, emigrációját követően a Stanfordi Egyetemen a Komputer Tudományi Tanszéken folytatott kutatásokat, majd az UC Berkeley-n szerzett PhD fokozatot filozófiából. Fernando Flores koncepcióját Humberto Maturananak a megismerés biológiájáról, Martin Heideggernek az egzisztencialista filozófiáról, John Searle-nek a beszédaktus elméletről vallott nézeteiből alkotta meg, amelyeket a rohamosan fejlődő Kommunikációs és Információs Technológia által teremtett tervezői térbe integrált.

Az IFC másik szellemei forrása Dr. Herbert Simon mesterséges intelligencia kutató, közgazdasági Nobel-díjas tudós, aki szerint az információs kor alapvető gondolkodási formája a design gondolkodás, hiszen mindenki designer, aki fennálló helyzetek megváltoztatására törekszik, annak érdekében, hogy elérje vágyott céljait. A fizikai testet öltő műtermékek létrehozása nem különbözik alapjaiban egy beteg meggyógyításától, egy új eladási tervtől vagy éppen a társadalom életét meghatározó politikai beavatkozástól, műalkotástól, használati tárgytól vagy identitás-tervezéstől.

Az IFC harmadik szellemi forrása Dr. Luciano Floridi, oxfordi filozófus információ-filozófiai alapvetése, aki szerint Kopernikusz nyomán nem gondolhattunk többé úgy magunkra, mint akik az univerzum középpontjában élnek.  Darwin megfosztott attól, hogy a többi élőlénnyel szemben fogalmazzuk meg identitásunkat, hiszen véleménye szerint mi is a természetes szelekció buta algoritmusának termékei vagyunk. Freud decentralizálta az ént, aki szerinte már „nem úr többé a saját házában”. Végül Alan Turing lehetetlenné tette, hogy önmagunkat az infoszféra központi hősének tekintsük. Az információs társadalom okos technikai berendezéseivel versengve kell folytonosan újraterveznünk törékeny identitásnukat.

Az IFC negyedik szellemi forrása Dr. Kollár József filozófiatudományi PhD-ja a -- Pázmány Péter Katolikus Egyetem által könyv formájában kiadott -- Hattyú a komputer vízén (elme- és művészetfilozófia, kognitív tudomány). A könyv arra az Információs és Kommunikációs Technológia által generált „légkörre” reagál, amelyet „egymást keresztező rezdülések miriádjai alkotnak” . Azt kutatja, hogy a mérnöki és a művészi tervezői gyakorlat miként viszonyul egymáshoz és az identitás-tervezéshez az információs társadalom atmoszférájában. A valóságos és virtuális, az ember és a gép, az analóg és a digitális határinak elmosódása új, kevert létmódokat, ontológiákat, illetve elmosódó identitásokat eredményez, amire válaszul  az adaptivitásukat veszett fogalmainkat, szótárainkat, metaforáinkat, szempontjainkat, nézeteinket, magyarázatainkat és narratíváinkat újakra kell cserélnünk.

Az IFC ötödik szellemi forrása Dr. Kollár József poszt-doktori kutatása az Edinburgh-i Egyetemen, melynek címe az Infokommunikációs technológia és az alkalmazott ontológia volt. Ennek a kutatási projektnek a fő kérdése, hogy az adatokból miként hozunk létre, azaz ontologizálunk, információt a tudásunk révén. Itt körvonalazódik először, hogy önmagunk és világ komplexitásával szemben milyen reduktív, illetve nem reduktív stratégiákat használhatunk. Ezek a stratégiák alapvető identitás-tervezői módok, amelyek fontos szerepet játszanak életünkben, megértésük és használatuk az ontológiai alapú tervezői szemlélet magja.

Az IFC hatodik szellemi forrása és a korábbiak gyakorlati szintézise a Dr. Kollár József és Dr. Kollárné Déri Krisztina által írt Vízen járni, a válságkezelés filozófiája című nagy sikerű könyv, melyet a Pécsi Egyetem KPV Karán alakult Alkalmazott Ontológiai Kutatócsoport keretében készült Derűterápia, avagy a hajótörés művészete című kötet követett. Olvasatunkban a világ komplexitásának sikeres redukciójából származó derű, és az újra és újra felbukkanó komplexitás felederítésére irányuló kíváncsiság periodikus ismétlődése az autentikus derű alapja. Gopnik és szerzőtársai (2010, 175) szerint a tudományos „magyarázat úgy viszonylik a megismeréshez, mint az orgazmus a szaporodáshoz”. Vagyis nem a magyarázat öröméért foglalkozunk az elméletalkotással, hanem fordítva. Ahhoz hasonlóan, ahogy az orgazmus arra motiválja az embereket, hogy szaporodjanak, a magyarázat öröme az elméletalkotásra ösztönöz. A komplexitás megértésének örömeiből származik, a tudás okozta derű. A komplexitással való szembenézésre tehát a magyarázat örömei sarkallnak, annak érdekében, hogy elméleteink révén megszelidítsük az ismeretlent. Az elfogadott standardok mind közösségteremtő védelmi vonalak óvják a megszokottságból származó derűt, ugyanakkor elzárnak az új felfedezések megtapasztalásától. Az autentikus derű a standardok védelmének és az új standardok keresésnek ciklikus váltakozásából ered.

MI AZ IFC?

Módszertan: coaching és ontológiai designgondolkodás

---

Identitás: társas képződmény, amely komplex (pl. fehér, amerikai, diák, protestáns).

Fashion: tervezés, újratervezés

Az információs társadalom folyamatos identitásválságot okoz, ugyanis ahhoz, hogy újra és újra visszaszerezzük életünk irányításának lehetőségét, vagyis a világunk középpontjába kerüljünk, folyamatosan alkalmazkodnunk kell az IT-ágensekkel megosztott környezethez.  Nemcsak embertársainkat, hanem az okos gépeket is „meg kell értenünk” annak érdekében, hogy képesek legyünk előrejelezni a jövőt és megváltoztatni a jelent. Ahhoz, hogy rugalmas alkalmazkodóképesség (reziliencia) birtokába jussunk, kapcsolati hálónkat ki kell terjesztenünk a humán ágensek mellett a mesterséges ágensekre is. A 21. század sikeres identitásvariánsait a tudás menedzselése és innovatív felhasználása hozza létre.  Kapcsolathálónk alakításának fontos eleme, hogy kritikus, de baráti viszonyt alakítsunk ki Inforgia okos gépeivel is, hogy tanulni tudjunk velük és gyakran tőlük.

Az Identity Fashion Coach projekt ehhez nyújt számos használható eszközt, modellt, metaforát, heurisztikát, intuíció pumpát és algoritmust, azaz ontológiai alapú tervező eszközöket.

IRODALOMJEGYZÉK

Forrás- és irodalomajánló

---

Bickerton, Derek (2004) Nyelv és evolúció, Gondolat Kiadó, Budapest

Biocca, Frank (2000): A kiborg dilemmája. Replika 39, március

Black, Max (1977) More about metaphor, Dialectica, 31, 431-457

Black, Max (1983) The Prevalence of Humbug and Other Essays, Cornell University

Press

Black, Max (1990) A metafora, Helikon, 4., 432-447

Castells, Manuel (2005) A hálózati társadalom kialakulása. Az információ kora:

Gazdaság, társadalom és kultúra, I. kötet, Gondolat-Infonia, Budapest

Chandler D. (2014): Beyond neoliberalism: resilience, the new art of governing

complexity, Resilience: International Policies, Practices and Discourses, 2 (1): 47–

63

Chomsky, Noam (1995) Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme, Osiris Kiadó,

Budapest

Clark, Andy (2017) Surfing Uncertainty. Prediction, Action, and the Embodied

Mind, Oxford Universiy Press, Oxford

Clausewitz, Carl von (1961) A háborúról I-II., Zrínyi Kiadó, Budapest

Dawkins, Richard (1986) Az önző gén, Gondolat Kiadó, Budapest

Dawkins, Richard (2008) Az elme vírusai, Prae, 34.sz, 2008/2, 5-18

Delumeau, Jean (2004) A paradicsom története, Európa Kiadó, Budapest

Dennett D. (1998): Intencionalitás filozófiája. Osiris.

Dennett, Daniel C. (1996) Micsoda elmék, Kulturtrade Kiadó, Budapest

Dennett, Daniel C. (1998a) Az intencionalitás filozófiája, Osiris, Budapest

Dennett, Daniel C. (1998b) Darwin veszélyes ideája, Typotex Kiadó, Budapest

Dennett, Daniel C. (2003) Freedom Evolves, Allen Lane, London

Dennett, Daniel C. és Akins, Kathleen (2008) Multiple draft model,

http://www.scholarpedia.org/article/Multiple_drafts_model (elérve: 2009. 07.

08).

Dennett, Daniel, C. (1991) Consciousness Explained, Penguin, London

Kollár, Dávid – Kollár, József (2019): The Art Of Shipwrecking, Dialogue and

Universalism 2020/1

355

Flores, Fernado (2012) Conversation for Action and Collected Essays, (magánkiadás)

Flores, Fernando (1982) Management and Communication in the Office of the Future,

Report printed by Herment Inc., San Francisco

Florida, Richard (2001) The Rise of the Creative Class,

http://www.washingtonmonthly.com/features/2001/0205.florida.html (elérve: 2014.

  1. 14.)

Florida, Richard (2002) The Rise of the Creative Class, Basic Books, New York

Floridi, Luciano (2010) Information. A Very Short Introduction, Oxford, Oxford

University Press

Gopnik Alison (2009) The Philosophical Baby: What Children’s Minds Tell Us

About Truth, Love and the Meaning of Life, New York, Random House

Gopnik, Alison; Meltzoff, Andrew, N. és Kuhl, Patricia K. (2010) Bölcsek a

bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Typotex, Budapest

Gould Jay, S., Vrba, S. Elisabeth (1982) Exaptation: A Missing Term in the

Science of Form, Paelobiology, Volume 8, Issue 1 (Winter) 4-15

Gould, Jay, S., (1980) The Panda’s Thumb, New York: Norton

Gould, Jay, S., (1990) A panda hüvelykujja, Európa Könyvkiadó, Budapest

Kollár, Dávid (2019c): Rival Patterns of Standardization. Culture and Society

2019/2

Kollár, Dávid - Kollár Jószef (2017): Tulajdonságok nélküli társadalom. Jel-kép

2017/3.http://communicatio.hu/jelkep/2017/3/JelKep_2017_3_Kollar_David__Kolla

r_Jozsef.pdfDOI: 10.20520/JEL-KEP.2017.3.

Kollár József (2000): Hattyú a komputer vizén. PPKE ВТК, Piliscsaba

Kollár József, Sárgamezes zombi (Who's afraid of yellow), Balkon 10

Kollár József (2001) Tükörország Narcisszuszai, in Kampis György és Ropolyi

László szerk. Evolúció és elme. Az evolúciós gondolat, Typotex, Budapest

Kollár József (2004) Digitális Nietzsche, Életünk, XLII. évfolyam, 7-8.

Kollár József (2011) Légy spontán! (A kettős kötés logikája). Magyar Filozófiai

Szemle, 2011/1. 63-75.

Kollár József és Kollárné Déri Krisztina (2009) Vízen járni: a válságkezelés

filozófiája, Mentofaktúra, Budapest

Kollár József, Déri Krisztina, Mák Kornél: Derűterápia, avagy a hajótörés művészete, Belvedere Kiadó, Szeged